A Hunga Tonga–Hunga Ha'apai egy aktív tenger alatti vulkán a Csendes-óceán déli részén, Tongához közel. Ez a vulkán az utóbbi évek egyik legnagyobb és leglátványosabb kitörésével hívta fel magára a figyelmet, különösen a 2022. január 15-i események során, amelyek globális hatásokkal jártak.

A Tunguzkai-jégmezők és a környező Tunguzka-vidék a világ egyik legmisztikusabb és leginkább kutatott területe. Az emberek évszázadok óta próbálják megfejteni, mi rejlik ezen a szibériai helyszínen, ahol egy 1908-as esemény, a híres Tunguzka-esemény, örökre megváltoztatta a térség történelmét és tudományos megértését. A jégmezők alatt eltemetett rejtélyek, a különös események és az ezeket övező legendák tovább növelik a terület vonzerejét, miközben számos kérdést vetnek fel, amelyek még ma sem találtak egyértelmű választ.

A Deepwater Horizon-katasztrófa, mely 2010 áprilisában történt, az egyik legnagyobb környezeti katasztrófa, amely valaha is történt a tenger mélyén. Miközben a világ számos természeti katasztrófát ismert, ez az esemény, amely az olajkitermelés veszélyeit hozta a figyelem középpontjába, sokkal kevesebb nyilvános figyelmet kapott, mint a hasonló mértékű katasztrófák, például a Csernobil. Ez a cikk igyekszik a Deepwater Horizon mögötti tényezőkre, a katasztrófa okaira és következményeire fókuszálva bemutatni a tenger alatti iparág veszélyeit, és hogy miért érdemes komolyabban foglalkozni vele.

A világ óceánjai évről évre egyre több műanyagszennyezést szenvednek el, és a Csendes-óceán szeméthegye, amely hivatalosan a Nagy Csendes-óceáni Szemétszigetként ismert, az egyik legfigyelemfelkeltőbb jelenség. Bár az óceánok szennyezésével kapcsolatos problémák gyakran a közvetlen környezetünkből látható kisebb szigetek vagy tengerpartok szennyezésére koncentrálnak, a Csendes-óceán közepén, a tenger felszínén lebegő, hatalmas műanyag halmok mindennél többet árulnak el a globális ökológiai válságról. A következőkben a szeméthegy okait, következményeit és lehetséges megoldásait vizsgáljuk, hogy jobban megértsük a probléma mértékét és jövőbeli hatásait.

Az Atlas üstökös (C/2019 Y4) a Naprendszer egyik legismertebb periodikus üstököse, melyet 2019 decemberében fedeztek fel. Az üstökös a szoros pályájának köszönhetően különösen érdekes célpont a csillagászok számára, hiszen a Naptól való távolodásának és a Földhöz viszonyított mozgásának nyomon követése komoly tudományos információkkal szolgálhat. Bár az Atlas üstökös pályája nem annyira "szoros", mint egyes más üstökösök, mégis jelentős mértékben hozzájárul a Naprendszer dinamikájának megértéséhez.

Képzeld el a Naprendszer hajnalát. Egy kaotikus, forró, porral és lávával teli világot, ahol a bolygók még csak formálódnak, a gravitáció pedig épp csak elkezdte megalkotni a ma ismert égi rendet. Ebben a pokoli környezetben történt meg az, ami a Föld történetének talán legmeghatározóbb eseménye volt: megszületett a Hold.